- Magas (minimum 180 cm)
- Barna - lehetőleg rövid - haj
- Barna szemek
- Picit borostás arc (ne nagyon, mert az már nem szexi, nem a kutyámmal akarok csókolózni...)
- Szeresse az állatokat
- Legyen romantikus
- Nem féltékeny típus
- Okos
- Bátor
- Legyen idősebb nálam (jelenleg 22 vagyok)
Gödröcskék(á, ez végül is nem olyan fontos, viszont iszonyatosan cuki)
Ainhoa összetekeri a franciakockás lapot, majd egy borosüvegbe csúsztatja, végül pedig jó erősen elzárja a száját egy parafadugóval. Miért fontos ez a levél? Ainhoa Zylka szívét, már rengetegen összetörték, mindig a rossz emberbe szeret bele, ő mégis hisz abban, hogy valahol a földön, létezik egy számára tökéletes férfi. Már csak meg kell találnia.
Még maga sem tudja honnan jött az ötlet, miszerint palackpostaként juttatja el istenhez kívánságát, imák helyett, de bátran áll rá a híd korlátjára. Persze kapaszkodik, hiszen nem öngyilkos akar lenni... Csak szerelmes. Végre abba, aki igazán megérdemli törékeny lelkét.
 |
| Ajánlott dalért katt ide |
- Sebastian, gyere ide! - Parancsol kutyájának, ám az nem engedelmeskedik.Valamit nagyon szagolgat.
- Remélem nem egy újabb döglött galamb - Rázza meg a fejét és odasiet. Sebastian nem talált döglött madarat, sőt más gusztustalan állatot sem, csak egy borosüveget, benne egy kockás papírlappal. Cid már hallott a palackpostáról, ám még sosem volt vele dolga.
Felkapja a homokból, kicsit leporolja, majd szemeivel átvizsgálja, hogy megbizonyosodjon arról, hogy valódi-e - Igazinak tűnik - Állapítja meg. Összeborzolja skót juhásza bundáját, dicséretképpen, aztán az ebbel együtt visszaindul hatalmas parti háza felé.
Kihúzva a dugót az üvegből, Cid orrát egy női parfüm illata csapja meg. Ezt a parfümöt már tökéletesen ismeri, hiszen húga mindent imád, ami illatos, Cid pedig egy pont ilyet ajándékozott neki karácsonyra. Kicsit küszködve, de végül sikerül kiszabadítania a fogságba szorult levelet, mely picit nedves lett, biztosan a párától, ám ez nem hátráltatja Cid-et, hiszen a betűk nem mosódtak el. A papíron lévő lista teljesen olvasható maradt.
Végigolvasva a szempontokat a férfi szeme elkerekedik, és azonnal a telefonjáért nyúl, hogy felhívhassa legokosabb és leghűbb barátját - Ezt azonnal látnod kell! - Sürgeti őt, majd le is teszi mobilját, még mindig a lapot bámulva. A gyönyörű női kézírás, a kék tinta, a Wonderstruck illata, minden tökéletesen illik ehhez a pillanathoz. Már csak azt kéne tudni, hogy ki és miért írta le pont ezeket a szempontokat, melyek tökéletesen megegyeznek Cid tulajdonságaival.
Carlos autója épp leparkol a feljárón, majd megszólal a csengő. Cid azonnal kitárja az ajtót, majd a dolgozószobába rángatva barátját, magyarázkodni kezd - A tengerparton találtam egy üveget, benne egy levéllel. A levél valójában egy lista, amin férfi tulajdonságok vannak felsorolva. Az én tulajdonságaim... - Nyomja Carl kezébe.
- Úgy véled valaki társkeresőnek használja a tengert?
- Úgy... - Carlos megvakarja tarkóját, elgondolkodik a helyzeten. Két kérdés ugrik fel elméjében, melyekre nem találja a választ. Először is, ki talál ki ekkora marhaságot? Másodszor pedig, hogy ki az a szerencsés, hogy pont egy olyan ember találja meg a levelet, akire teljesen megfelel a leírás? Cid világosbarna, rövid hajjal rendelkezik, ugyanilyen árnyalatú szemekkel, szemüvege alatt mindig hatalmas mosoly ül, amit gödröcskéi jól ki is emelnek. Arca borostás, de sosem viszi túlzásba az arcszőrzet növesztését, imádja az állatokat és még okos is, hiszen egy író, miért is ne lenne az? A koráról, és a romantikáról meg ne is beszéljünk. Közel jár a huszonöthöz, néha mégis ötvennek érzi magát, regényeihez pedig az ihletet mindig is a romantikából meríti. Sosem volt normális kapcsolata, minden lány csak a pénzére hajtott, benne mégis megmaradt a romantika ösztöne, csak a fene tudja miért és hogyan.
Ainhoa egy bárba készülődik barátnőivel. Gyönyörű, fekete ruháját sok-sok csillogó ékszerrel, valamint egy magassarkúval társítja, ajkaira vörös rúzs kerül, kiemelve azokat. Padlizsánlila, hosszú fürtjeit a lányok begöndörítették, majd egy masnis hajpánttal hátrafogták neki, ezzel fiatalítva őt. Nem mintha olyan öreg lenne, de azért előnyös, ha egy nő fiatalabbnak látszik annál, mint amennyi valójában.
- Mehetünk? - Szólal meg Blanca az utolsó simításait is elvégezve magán a tükörben.
- Mehetünk! - Vágja rá egyszerre Ainhoa és Valeria, majd elindulnak a város másik végén lévő klub felé.
Egyszerre lépnek ki az ajtón, a két házzal odébb élő Cid-el, valamint Carlossal, útjaik mégsem találkoznak. A lányok jobbra, az író pedig barátjával balra tart, hiszen Carlos ott parkolt le.
- Jót fog tenni neked ez a buli. Lehet, hogy még a barátnőddel is összefutsz...
- Nem hiszem, hogy egy ilyen lány szórakozóhelyekre jár.
- Te sem jársz, most mégis sikerült elrángassalak. Mi van, ha ő is csak véletlenül keveredik oda?
- Kétlem. De menjünk. Egy kiadós másnaposság tényleg rám férne - Carlos elmosolyodik, majd elindul a bár felé, ahová Ainhoa csapata is éppen tart.
A dübörgő hangfalakból spanyol zene ordít, emberek százai nyomorognak a parketten, akárcsak a heringek a konzervben, mind idétlenül rázza csípőjét, fejét, menőnek tetetve magát, egy külsős szemével viszont egész bizarrnak, sőt egyenesen röhejesnek tűnnek. Cid nem is áll be táncolni, egyenesen a bárpult felé veszi az irányt - Részegen gyorsabban túlrepül ez az éjszaka - Gondolja.
Ainhoa és két barátnője egyenesen a táncparkett közepére fúrják magukat, majd ők is mozogni kezdenek, Cid pedig végignéz a tömegen. Barna szemei átfutnak minden arcon, jól kielemezve az összes tulajdonost, majd hirtelen megáll, mikor megpillantja a lila hajú lányt. Csípője lágyan lebben jobbra, majd balra, tűsarkújában alig tud megállni tökéletes lábaival. Ebben a nőben megtalált mindent. Sosem hitte, hogy létezik szerelem első látásra, soha nem gondolta volna, hogy egy olyan lányhoz vonzza a sors, kinek még a nevét sem tudja.
- Csak nem egy újabb regény? - Fogja meg vállát Carlos, visszahozva őt a jelenbe.
- Vagy inkább egy újabb keserves csalódás - Húzza le a poharában maradt alkoholt, majd feláll és elindul a tömeg felé. Barátja először csak furcsállva nézi a megőrült írót, aztán utánasiet.
Mikor Cid odaér, ahol az ismeretlen lány is táncolt az imént, keservesen néz körül. Ainhoa felszívódott.
- Hagyd már abba! - Parancsolja neki, de a horkolás tovább folytatódik. Az író feláll, leporolja magát, majd sétára indul. Egy szemhunyásnyit sem aludt, egész éjjel talpon volt, a lányt kereste, szomorú perceiben pedig az angyaloktól kért segítséget. Legalább a nevét meg akarja tudni, csak újra látni azt az elbűvölő, ragyogó mosolyt...
Abban a pillanatban lép az útra, hogy a szemközti kávézóban valami energiaadó italt vehessen, amikor megpillantja Őt. Éppen egy szürke autóból száll ki, az éjjel is viselt gyönyörű ruhájában, sminkje picit elkenődve.
- Még így is rettentő gyönyörű vagy, Édes.. - Suttogja magának, majd nem érdekelve őt a sok dudáló jármű, átszalad az úton és Ainhoa nyomába ered. Követni kezdi. A lány pontosan abba a kávézóba tart, ahová Cid is elindult. Alig múlt fél hat, az emberek máris hosszú sorokba tömörülve várják a reggeli ébresztőt. Köztük Ainhoa is.
Bizonyára nem haza megy a forgalmas éjszaka után, akad valahol még egy kis dolga, ezért szeretne előbb benyomni egy cappuccinot, hogy ébren tudjon maradni.
Kávét kér, három cukorral, úgy ahogyan a férfi is issza.
- Én is egy olyat kérek, mint a hölgy - Mutat Ainhoa felé, ki most végre észreveszi a szerelmes írót, s mosolyogva néznek farkasszemet, amíg a rendelés meg nem érkezik. Cid előresiet, hogy kitárhassa az ajtót, a nő mosolya pedig még szélesebb lesz.
- Köszönöm - Mondja, miközben kilép az épületből.
- Megtudhatom a neved? - Cid egyből a tárgyra tér, nem akar totojázni, még a végén ismét elmenekülne ez a tökéletes és mosolygós lány, valamint mélyen alvó barátját is a parton hagyta - Már tegnap aa...a bulin le szerettelek volna szólítani, esetleg meghívni egy italra, de mire észbe kaptam a gyönyörű látvány után, már sehol sem voltál. Egész éjjel téged kerestünk a barátommal, és igazából most is csak ezért vagyok még itt... A parton aludtunk... - Ainhoa kuncogni kezd, soha senki nem mondott még neki ennyire szépet. Más lány biztosan sarkon fordulna és vihogva elrohanna, azt ordibálva, hogy "Mit képzel ez magáról?!", de ő nem ilyen. Szerinte aranyos, ha egy srác őszintén elmondja mit gondol, mit érez, valamint azt, ha egyből a tárgyra tér. Hiszen minek húzni az időt? Így sokkal több dolgok lehet egy nap csinálni.
- Ainhoa vagyok - Válaszolja.
- Nagyon örülök, hogy megismerhetlek Ainhoa. Mit gondolsz... nos... Szerinted van esélyem arra, hogy igent mondj?
- Igent? Mégis mire?
- Belemennél egy randevúba? Szeretnélek jobban megismerni... Mondjuk egy séta? Mit szólnál egy sétához? Csak te, én meg a kutyám, Sebastian - A lány édes nevetése ismét felhangzik.
- Rendben. Megadom a számom, aztán egyeztetünk. Az megfelel?
- Tökéletesen! - Ainhoa táskájából előkap egy macskás jegyzettömböt, üres oldalra lapoz, majd keres egy tollat is, ráfirkantja a számát és kitépve a lapot, odanyújtja Cidnek, ki vigyorogva veszi el azt - Akkor... Majd találkozunk - Csukja össze tömbjét a lány, mielőtt még sarkon fordulna és távozna.
Cid ugrálva rohan vissza az ébredező Carloshoz, közben magára öntve kávéját, ami még mindig forró.
- A francba - Csúszik ki száján.
- Mi történt?
- Megtaláltam a lányt!
- És ez miért baj? Őt kerestük egész éjjel nem?
- Jaj, ne szívd már le az agyam! Leöntöttem magam és arra mondtam a francos részt. A lány miatt kiugrom a bőrömből! Ainhoa a neve és megkaptam a számát! Tehát indulunk, gyerünk! Hazaviszlek, utána nekilátok az új regényemnek. Már látom is magam előtt, hogy három év múlva filmet fognak belőle forgatni!
Négy és fél hét múlva, valamint egy tucat randi után Cid ajtaján csengetnek. A férfi még utoljára körbepillant a házon: gyertyák a helyükön, füstölők rendben, a teríték is pont jó... Minden megvan.
Sebastian már az ajtónál várja gazdáját, türelmetlenül, kíváncsian. Vajon ki lehet az ajtó túloldalán?
Cid megsimítja a kutyus buksiját, majd kitárja az ajtót.
- Heló! - Üdvözli Ainhoa-t.
- Szép ház - Néz körbe a lány, miközben belép a lakásba - Sosem kérdeztem, pedig mindig is akartam; mit dolgozol?
- Író vagyok. Épp most adtam ki az egyik könyvemet...
- Tényleg? Mi a címe?
- Palackozott érzelmek. Egy romantikus regény, ezért is adtam ki inkább női álneven. Az emberek furcsán néznének rám...
- Te vagy Estella Foster? - Vág a lány Cid szavaiba - Imádtam azt a könyvet! Komolyan mondom, sírtam a végén - Cid elmosolyodik, Seb pedig vakkant egyet - Szia, cuki kutya! - Guggol le hirtelen Ainhoa, megölelgetve Sebastiant, az eb pedig hálából nyálas csókokkal lepi el a kuncogó nő arcát.
- Seb, hé! Elég - Szól rá Cid, aztán elnézést kér.
- Ugyan. Imádom őt...Viszont elmehetnék a mosdóba? Azt hiszem Sebastian lenyalta rólam az összes sminket.
- A mosdót a folyosó végén jobbra találod - Mutatja.
- Köszönöm - Indul el Ainhoa, Cid meg addig is az étkezőbe vonul, hogy még egyszer biztosra vegye; minden rendben van.
A lila hajú lány maga sem tudja hogyan került ide, de a fürdőszoba helyett egy irodaszerű szobába csöppent. Ő nem akar kutakodni, ő csak egyszerűen meglátta a levelét az asztalon, az üveggel együtt. Csendesen becsukja az ajtót maga mögött, odaoson a lakkozott íróasztalhoz, majd megvizsgálja a papírlapot, hogy megbizonyosodjon; tényleg az e, amire gondol. És igen. Ez az a levél, amit két hónappal ezelőtt a vízbe dobott. Tehát Cid találta meg.
Eddig a pillanatig szinte fel sem tűnt neki, de amint újra átolvassa miket is tart vonzónak, azonnal eszébe jut Cid. Minden pontot alaposan átvizsgál, semmi eltérést nem talál. A lista tökéletesen leírja Cid-et.
- Ez mi? - Emeli fel a papírlapot, mikor nehezen is, de végre megtalálja az étkezőt ebben a hatalmas házban.
- Sebastian találta a parton... Miért, talán valami baj van? - Cid egyből aggódni kezd.
- Én írtam - Mindkettőjük arca kisimul, a helyiségben néma csend keletkezik. Még Sebastian is jobbnak érzi a kinti levegőt, így az ajtóra szerelt kutya be-és kijáraton keresztül távozik.
- El sem hiszem - Suttogja alig hallhatóan a férfi. Közelebb lép Ainhoa-hoz, aki szintén így tesz. Már csak pár centi válassza őket el egymástól.
- Már akkor olyan érzésem volt, mintha mindig is beléd lettem volna esve, mikor még csak nem is ismertelek - A nő szemei könnyesek lesznek picit, ám a cseppek boldogok.
- Dettó - Tapad Cid ajka a lányéra, romantikus, de mégis mohó csókot kezdeményezve azzal. A közös történetük pedig éppen itt kezdődik el...
Végigolvasva a szempontokat a férfi szeme elkerekedik, és azonnal a telefonjáért nyúl, hogy felhívhassa legokosabb és leghűbb barátját - Ezt azonnal látnod kell! - Sürgeti őt, majd le is teszi mobilját, még mindig a lapot bámulva. A gyönyörű női kézírás, a kék tinta, a Wonderstruck illata, minden tökéletesen illik ehhez a pillanathoz. Már csak azt kéne tudni, hogy ki és miért írta le pont ezeket a szempontokat, melyek tökéletesen megegyeznek Cid tulajdonságaival.
Carlos autója épp leparkol a feljárón, majd megszólal a csengő. Cid azonnal kitárja az ajtót, majd a dolgozószobába rángatva barátját, magyarázkodni kezd - A tengerparton találtam egy üveget, benne egy levéllel. A levél valójában egy lista, amin férfi tulajdonságok vannak felsorolva. Az én tulajdonságaim... - Nyomja Carl kezébe.
- Úgy véled valaki társkeresőnek használja a tengert?
- Úgy... - Carlos megvakarja tarkóját, elgondolkodik a helyzeten. Két kérdés ugrik fel elméjében, melyekre nem találja a választ. Először is, ki talál ki ekkora marhaságot? Másodszor pedig, hogy ki az a szerencsés, hogy pont egy olyan ember találja meg a levelet, akire teljesen megfelel a leírás? Cid világosbarna, rövid hajjal rendelkezik, ugyanilyen árnyalatú szemekkel, szemüvege alatt mindig hatalmas mosoly ül, amit gödröcskéi jól ki is emelnek. Arca borostás, de sosem viszi túlzásba az arcszőrzet növesztését, imádja az állatokat és még okos is, hiszen egy író, miért is ne lenne az? A koráról, és a romantikáról meg ne is beszéljünk. Közel jár a huszonöthöz, néha mégis ötvennek érzi magát, regényeihez pedig az ihletet mindig is a romantikából meríti. Sosem volt normális kapcsolata, minden lány csak a pénzére hajtott, benne mégis megmaradt a romantika ösztöne, csak a fene tudja miért és hogyan.
Ainhoa egy bárba készülődik barátnőivel. Gyönyörű, fekete ruháját sok-sok csillogó ékszerrel, valamint egy magassarkúval társítja, ajkaira vörös rúzs kerül, kiemelve azokat. Padlizsánlila, hosszú fürtjeit a lányok begöndörítették, majd egy masnis hajpánttal hátrafogták neki, ezzel fiatalítva őt. Nem mintha olyan öreg lenne, de azért előnyös, ha egy nő fiatalabbnak látszik annál, mint amennyi valójában.
- Mehetünk? - Szólal meg Blanca az utolsó simításait is elvégezve magán a tükörben.
- Mehetünk! - Vágja rá egyszerre Ainhoa és Valeria, majd elindulnak a város másik végén lévő klub felé.
Egyszerre lépnek ki az ajtón, a két házzal odébb élő Cid-el, valamint Carlossal, útjaik mégsem találkoznak. A lányok jobbra, az író pedig barátjával balra tart, hiszen Carlos ott parkolt le.
- Jót fog tenni neked ez a buli. Lehet, hogy még a barátnőddel is összefutsz...
- Nem hiszem, hogy egy ilyen lány szórakozóhelyekre jár.
- Te sem jársz, most mégis sikerült elrángassalak. Mi van, ha ő is csak véletlenül keveredik oda?
- Kétlem. De menjünk. Egy kiadós másnaposság tényleg rám férne - Carlos elmosolyodik, majd elindul a bár felé, ahová Ainhoa csapata is éppen tart.
A dübörgő hangfalakból spanyol zene ordít, emberek százai nyomorognak a parketten, akárcsak a heringek a konzervben, mind idétlenül rázza csípőjét, fejét, menőnek tetetve magát, egy külsős szemével viszont egész bizarrnak, sőt egyenesen röhejesnek tűnnek. Cid nem is áll be táncolni, egyenesen a bárpult felé veszi az irányt - Részegen gyorsabban túlrepül ez az éjszaka - Gondolja.
Ainhoa és két barátnője egyenesen a táncparkett közepére fúrják magukat, majd ők is mozogni kezdenek, Cid pedig végignéz a tömegen. Barna szemei átfutnak minden arcon, jól kielemezve az összes tulajdonost, majd hirtelen megáll, mikor megpillantja a lila hajú lányt. Csípője lágyan lebben jobbra, majd balra, tűsarkújában alig tud megállni tökéletes lábaival. Ebben a nőben megtalált mindent. Sosem hitte, hogy létezik szerelem első látásra, soha nem gondolta volna, hogy egy olyan lányhoz vonzza a sors, kinek még a nevét sem tudja.
- Csak nem egy újabb regény? - Fogja meg vállát Carlos, visszahozva őt a jelenbe.
- Vagy inkább egy újabb keserves csalódás - Húzza le a poharában maradt alkoholt, majd feláll és elindul a tömeg felé. Barátja először csak furcsállva nézi a megőrült írót, aztán utánasiet.
Mikor Cid odaér, ahol az ismeretlen lány is táncolt az imént, keservesen néz körül. Ainhoa felszívódott.
***
A város ébredezik, reggel van, öt óra, Cid pedig a tengerparton recsegteti hangosan forgó, szorgosan dolgozó fogaskerekeit. Csak arra a lányra tud gondolni a szórakozóhelyről, semmi másra. Mellette, a homokban drága barátja, Carlos hangosan horkant egyet álmában, mire Cid oldalba böki.- Hagyd már abba! - Parancsolja neki, de a horkolás tovább folytatódik. Az író feláll, leporolja magát, majd sétára indul. Egy szemhunyásnyit sem aludt, egész éjjel talpon volt, a lányt kereste, szomorú perceiben pedig az angyaloktól kért segítséget. Legalább a nevét meg akarja tudni, csak újra látni azt az elbűvölő, ragyogó mosolyt...
Abban a pillanatban lép az útra, hogy a szemközti kávézóban valami energiaadó italt vehessen, amikor megpillantja Őt. Éppen egy szürke autóból száll ki, az éjjel is viselt gyönyörű ruhájában, sminkje picit elkenődve.
- Még így is rettentő gyönyörű vagy, Édes.. - Suttogja magának, majd nem érdekelve őt a sok dudáló jármű, átszalad az úton és Ainhoa nyomába ered. Követni kezdi. A lány pontosan abba a kávézóba tart, ahová Cid is elindult. Alig múlt fél hat, az emberek máris hosszú sorokba tömörülve várják a reggeli ébresztőt. Köztük Ainhoa is.
Bizonyára nem haza megy a forgalmas éjszaka után, akad valahol még egy kis dolga, ezért szeretne előbb benyomni egy cappuccinot, hogy ébren tudjon maradni.
Kávét kér, három cukorral, úgy ahogyan a férfi is issza.
- Én is egy olyat kérek, mint a hölgy - Mutat Ainhoa felé, ki most végre észreveszi a szerelmes írót, s mosolyogva néznek farkasszemet, amíg a rendelés meg nem érkezik. Cid előresiet, hogy kitárhassa az ajtót, a nő mosolya pedig még szélesebb lesz.
- Köszönöm - Mondja, miközben kilép az épületből.
- Megtudhatom a neved? - Cid egyből a tárgyra tér, nem akar totojázni, még a végén ismét elmenekülne ez a tökéletes és mosolygós lány, valamint mélyen alvó barátját is a parton hagyta - Már tegnap aa...a bulin le szerettelek volna szólítani, esetleg meghívni egy italra, de mire észbe kaptam a gyönyörű látvány után, már sehol sem voltál. Egész éjjel téged kerestünk a barátommal, és igazából most is csak ezért vagyok még itt... A parton aludtunk... - Ainhoa kuncogni kezd, soha senki nem mondott még neki ennyire szépet. Más lány biztosan sarkon fordulna és vihogva elrohanna, azt ordibálva, hogy "Mit képzel ez magáról?!", de ő nem ilyen. Szerinte aranyos, ha egy srác őszintén elmondja mit gondol, mit érez, valamint azt, ha egyből a tárgyra tér. Hiszen minek húzni az időt? Így sokkal több dolgok lehet egy nap csinálni.
- Ainhoa vagyok - Válaszolja.
- Nagyon örülök, hogy megismerhetlek Ainhoa. Mit gondolsz... nos... Szerinted van esélyem arra, hogy igent mondj?
- Igent? Mégis mire?
- Belemennél egy randevúba? Szeretnélek jobban megismerni... Mondjuk egy séta? Mit szólnál egy sétához? Csak te, én meg a kutyám, Sebastian - A lány édes nevetése ismét felhangzik.
- Rendben. Megadom a számom, aztán egyeztetünk. Az megfelel?
- Tökéletesen! - Ainhoa táskájából előkap egy macskás jegyzettömböt, üres oldalra lapoz, majd keres egy tollat is, ráfirkantja a számát és kitépve a lapot, odanyújtja Cidnek, ki vigyorogva veszi el azt - Akkor... Majd találkozunk - Csukja össze tömbjét a lány, mielőtt még sarkon fordulna és távozna.
Cid ugrálva rohan vissza az ébredező Carloshoz, közben magára öntve kávéját, ami még mindig forró.
- A francba - Csúszik ki száján.
- Mi történt?
- Megtaláltam a lányt!
- És ez miért baj? Őt kerestük egész éjjel nem?
- Jaj, ne szívd már le az agyam! Leöntöttem magam és arra mondtam a francos részt. A lány miatt kiugrom a bőrömből! Ainhoa a neve és megkaptam a számát! Tehát indulunk, gyerünk! Hazaviszlek, utána nekilátok az új regényemnek. Már látom is magam előtt, hogy három év múlva filmet fognak belőle forgatni!
Négy és fél hét múlva, valamint egy tucat randi után Cid ajtaján csengetnek. A férfi még utoljára körbepillant a házon: gyertyák a helyükön, füstölők rendben, a teríték is pont jó... Minden megvan.
Sebastian már az ajtónál várja gazdáját, türelmetlenül, kíváncsian. Vajon ki lehet az ajtó túloldalán?
Cid megsimítja a kutyus buksiját, majd kitárja az ajtót.
- Heló! - Üdvözli Ainhoa-t.
- Szép ház - Néz körbe a lány, miközben belép a lakásba - Sosem kérdeztem, pedig mindig is akartam; mit dolgozol?
- Író vagyok. Épp most adtam ki az egyik könyvemet...
- Tényleg? Mi a címe?
- Palackozott érzelmek. Egy romantikus regény, ezért is adtam ki inkább női álneven. Az emberek furcsán néznének rám...
- Te vagy Estella Foster? - Vág a lány Cid szavaiba - Imádtam azt a könyvet! Komolyan mondom, sírtam a végén - Cid elmosolyodik, Seb pedig vakkant egyet - Szia, cuki kutya! - Guggol le hirtelen Ainhoa, megölelgetve Sebastiant, az eb pedig hálából nyálas csókokkal lepi el a kuncogó nő arcát.
- Seb, hé! Elég - Szól rá Cid, aztán elnézést kér.
- Ugyan. Imádom őt...Viszont elmehetnék a mosdóba? Azt hiszem Sebastian lenyalta rólam az összes sminket.
- A mosdót a folyosó végén jobbra találod - Mutatja.
- Köszönöm - Indul el Ainhoa, Cid meg addig is az étkezőbe vonul, hogy még egyszer biztosra vegye; minden rendben van.
A lila hajú lány maga sem tudja hogyan került ide, de a fürdőszoba helyett egy irodaszerű szobába csöppent. Ő nem akar kutakodni, ő csak egyszerűen meglátta a levelét az asztalon, az üveggel együtt. Csendesen becsukja az ajtót maga mögött, odaoson a lakkozott íróasztalhoz, majd megvizsgálja a papírlapot, hogy megbizonyosodjon; tényleg az e, amire gondol. És igen. Ez az a levél, amit két hónappal ezelőtt a vízbe dobott. Tehát Cid találta meg.
Eddig a pillanatig szinte fel sem tűnt neki, de amint újra átolvassa miket is tart vonzónak, azonnal eszébe jut Cid. Minden pontot alaposan átvizsgál, semmi eltérést nem talál. A lista tökéletesen leírja Cid-et.
- Ez mi? - Emeli fel a papírlapot, mikor nehezen is, de végre megtalálja az étkezőt ebben a hatalmas házban.
- Sebastian találta a parton... Miért, talán valami baj van? - Cid egyből aggódni kezd.
- Én írtam - Mindkettőjük arca kisimul, a helyiségben néma csend keletkezik. Még Sebastian is jobbnak érzi a kinti levegőt, így az ajtóra szerelt kutya be-és kijáraton keresztül távozik.
- El sem hiszem - Suttogja alig hallhatóan a férfi. Közelebb lép Ainhoa-hoz, aki szintén így tesz. Már csak pár centi válassza őket el egymástól.
- Már akkor olyan érzésem volt, mintha mindig is beléd lettem volna esve, mikor még csak nem is ismertelek - A nő szemei könnyesek lesznek picit, ám a cseppek boldogok.
- Dettó - Tapad Cid ajka a lányéra, romantikus, de mégis mohó csókot kezdeményezve azzal. A közös történetük pedig éppen itt kezdődik el...
Szia! Ez valami eszméletlen lett! Nagyon tetszik, gratulálok!
VálaszTörlésSzia!
TörlésNagyon köszönöm, igazán sokat jelent!